2011. április 7., csütörtök

Sportsérülésem története

Egy makacs könyöksérülés miatti másfél hónapos kihagyás után,a második edzésen,egy kellemes light fightnak induló adok-kapok alatt,csoporttársam,gyógymasszőr barátom aki egyébként összerakta a könyökömet,véletlenül rálépett a jobb lábamra.
Volt némi lendület,magas adrenalin,no és Tibor 116kg.-ja!
Akkor úgy nem is éreztem semmit,csak mondtam Neki:hú bakker,de ráléptél a tyúkszememre!
Másnap a szivárvány minden színében pompázott jobb lábamon a nagyujjam és a lábfejem! :)
Ó mondom de csúnya zúzódás,kenegettem fekete nadálytő krémmel!
Péntek reggelre szűk lett a cipőm,rossz érzés fogott el,utoljára akkor éreztem ilyet,amikor beleléptem volt Kedvesem gyöngyfűzőtűjébe és egy 8mm-es darab beletört,amivel 9 napig együtt éltem! :)
Irány kedvenc rendelőm sebészete.
Röntgen...több darabra tört!
Villámgyorsan meg is írták a beutalót a János kórház traumára,amitől nagyon nem voltam feldobódva,mivel már volt hozzájuk szerencsém,ismerem az ottani állapotokat.
Félelmem nem volt alaptalan!
Délután 2-kor regisztráltam,és este fél 8-ra értem haza,életem első fekvőgipszében! :)



Nehéz volt az első hét,mankózni,ellátni magamat,bár volt szülői segítség,de folyamatosan nem lehettek velem.
De talán az injekció volt a legnehezebb,szúrni magamat!
Kábszeres valószínű már nem leszek! :)
No és a tisztálkodás?? :)
Az például igen vicces volt,szerintem ha filmre vettem volna,valamelyik kabarécsatorna főműsoridőben tűzte volna műsorra! :)
Vártam nagyon a gipszcserét,ami egy hét elteltével meg is történt.



Vásároltam-picit borsos áron-könnyített,műanyag gipszet.
Próbáltam előre gondolkodni,hogy ebben talán könnyebb lesz,és mielőbb dolgozni is visszamehetek.
Azt kell,hogy mondjam,ez egy remek találmány!
Nekem nagyon kényelmes volt,maximális volt a körülményekhez képest a komfortérzetem.
Még egy hét otthonlét,majd kontroll,ahol még mindig kérdés volt,hogy mennyire mozdult el a törés,kell-e drótozni?
Ambuláns műtő-ahol annak idején a gyöngyfűzőtűt is kioperálták-mobil röntgen,ami folyamatos képet ad,ami alatt operálnak.
Ez alatt nézte körbe-körbe Dr.-nő az ujjamat,ide-oda tekergetve,mintha el sem lenne törve,hogy kell-e drótozni,illetve hogy a darabos törés okozott-e valamilyen roncsolásos sérülést.
Nagy kő esett le a szívemről mikor láttam az arcán,hogy a látottak megnyugtatták Őt is!
Ezen felbátorodva kértem is Tőle,hogy hétfőn mehessek is dolgozni.
Cserébe megígértem Neki nagyon vigyázni fogok a lábamra,a lehető legkevesebbet fogok gyalogolni!
Hála és Köszönet Főnökeimnek,Kollégáimnak!
Kíméltek,segítettek,olykor felpócolva a lábam ültem a székemben,az utazást pedig meg tudtam oldani autóval.
Jó,tudom nem szabad gipszes lábbal vezetni!
De nekem megy a bal láb fék,mint a rallysoknak! :) :)
Meg sajnos valahol muszáj is volt!Így is elborzadva szembesültem vele,hogy nagyságrendekkel kevesebb fizetést kaptam,pedig csak 9 nap táppénzem volt!
Elkeserítő,de ez egy másik történet...


Így telt el még két hét,majd tegnapelőtt kedden búcsút intettünk egymásnak!
Mármint a járógipszem és én! :)
Összeforrt,és Dr.-nő szerint nagyon szépen!
Mutatta is a felvételen,és mondta is lelkesen: nézze,itt és itt! :)
Mondtam:persze látom :) ,közben meg már tűkön ültem,hogy felvehessem a cipőmet és indulhassak haza! :)
Javasolt,és írt még fel nekem gyógytornát,majd jó egészséget kívánt és elköszöntünk egymástól!

És milyen jól tette,hogy javasolta a gyógytornát!
Alig indultam el a kocsihoz,éreztem azonnal,koránt sem vagyok még 100-as!
A talpam nagyon furán éreztem,a vádlim merev volt,a bokám szintén,az ujjaimat nem tudtam behajlítani!
Mentem is egyenesen a reumára,ahol felírták a gyógytornát és megkaptam a kezelőlapot.
Azért nem tudtam kihagyni,ott megkérdeztem a Dr.-nőt,mit gondol,mikor folytathatom a sportot?
Mire Ő: tőlem már mehet holnap!De csak sakkozni! :) :) Egy hónapot még próbáljon megmaradni a fenekén!
Megpróbálok,tegnap el is mentem az első gyógytornára!
Nagyon kedves,figyelmes,segítőkész gyógytornásznőhöz kerültem.
Elolvasta a kezelőlapomat,megnézte alaposan a lábamat,megfogta,mozgatta finoman.
Majd jött a 45 perces torna!
Hááát???
Néha könny szökött a szemembe,néha pedig azt hittem bepipilek!!
Látta Ő is rajtam,hogy szenvedek nagyon,olyankor mindig volt egy kedves,bátorító szava,én pedig ettől mindig igyekeztem összeszedni magam,és mindent beleadni!
Óra végén még beszéltünk,megnézte ismét a lábam,ellátott még néhány jó tanáccsal!
Jól esett,nagyon jól!
A János kórház traumáján lévő káosz után különösen!!
Talán már könnyebben is lépkedtem hazafele! :)
Őszintén szólva picit pesszimistán fogadtam ezt a gyógytornát!
Még van hét alkalom,és most alig várom,hogy mehessek a következőre,és úgy gondolom becsülettel elmegyek mindegyikre!

Többször elgondolkodtam az elmúlt időben a történteken,hogy egy viszonylag apró sportsérülés miatt,milyen viszontagságokon kell az embernek keresztül menni!!
Megéri-e??
Vagy talán Churchillnek volt igaza? No sport! :)
Ma azt mondom,nem!
Bizonyításképpen-különböző okok miatt-ma elmentem egy új,induló csoport edzésére,megnézni,ismerkedni!
És tudom,hogy a történtek ellenére,májusban ott folytatom,ahol abbahagytam! :)

8 megjegyzés:

  1. Kedves Miklós!
    Szomorúan olvastam sportsérülésed történetét! Sajnos hamar jön a baj!
    Jobbulást kívánok Neked és tényleg be kell tartani azt, hogy egy ideig NO SPORT!

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm Kedves Gabi!
    Igyekszem nagyon visszafogni magam,bár már elég nehéz egy helyben maradnom,nagyon benne van a boogie a lábamban! :) :)

    VálaszTörlés
  3. Jobbulást kívánok Neked!Ha most csajszi lennél a gyöngyösök közül, akkor azt mondanám, hogy legalább több időd volt fűzni! :-)) De férfiként le a kalappal Előtted, hogy hűségesen látogatod és szeretettel kommentálod a munkáinkat! Kívánom a mihamarabbi gyógyulást, és óvatosan a további sportolással!

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm Kedves Méri!
    Ha fűzni nem is :),de az általatok készített sok-sok szépséget volt időm nézegetni-kommentelni...
    És hidd el,nekem öröm hozzátok járni,látogatni a blogjaitokat!
    Mélyen tisztelem,és nagyon nagyra tartom,amit először virtuálisan megálmodtok,majd két kezetek munkájával,meg is valósítotok!

    VálaszTörlés
  5. Örömmel olvasom, hogy sérülésed nem tántoritott el a sporttol, hajrá, gyógyulj meg mielőbb teljesen. Én bediliznék, ha valami miatt nem tudnék mászkálni a hegyeken, sziklákon. Minden jót!

    VálaszTörlés
  6. Köszönöm Kedves Zsófi!
    Már hiányzik nekem is az aktív mozgás,de már nem sok van hátra!
    Ha minden jól alakul,május elején elkezdem újra az edzéseket!

    VálaszTörlés
  7. Látod, egy kerékre forog az agyuk a gyöngyösöknek, Méri is ugyanazt írta, mint én :) Nemsokára elfelejted az egész hajcihőt. Ha elkenődsz, hogy nem mehet még fullon a boogie, számold meg ép kezed-lábad, és nézd a jobb oldalát a dolognak, nem lett nagyobb baj :)

    VálaszTörlés
  8. Azt hiszem elkenődve nem voltam egy pillanatra sem,csak sajnálom azt a néhány dolgot ami a sérülés miatt kimaradt!
    Még a magyar egészségügy borzalmas helyzetét is egész jól kezeltem,türelmesen,higgadtan!
    Abban mindenképpen igazad van,értékelni kell azt is,hogy nem lett nagyobb a baj,nem kellett drótozni,és négy hét gipsz után,a gyógytorna segítségével,ma már mozogni,sétálni is jól esik! :)

    VálaszTörlés